Szilvásvárad 2012

Sziasztok,

A hétvégén Szilvásváradra utaztunk Lindával, hogy részt vegyünk a Top Maraton I. állomásán. Szombaton rendben megérkeztünk, átmozgattunk, megnéztük az első emelkedőt a murváig, majd giro-t néztünk és már el is telt a nap.
Reggel kisebb fejfájás, light-os gyógyszer, reggeli, majd irány bemelegíteni. Egész jól éreztem magam, jól forogtak a lábaim, gondoltam csak jó lesz ez. Kicsit tartottam a verseny hosszúságától, mert mostanában azért nem edzettem valami hosszúkat. Ha jól emlékszem 3ó.-nál többet már vagy 2hónapja nem mentem.

Rajt után megkezdtük az aszfaltos mászást. Ez valamiért mindig rosszul esik:) Felkanyarodva a murvára, meg is álltak a lábaim. Nem is értettem mi van. Mindenki csak tempózik el mellettem, és én meg nem haladok. Próbáltam tenni a kereket a gyorsabb ellenfelekre, de ez akkor nagyon nem akart összejönni. El is ment az a sor, akikkel nekem meccselnem kellett volna. Mivel a felfelék nem mentek, így gondoltam lefelé majd jobb lesz. Hát ennek az lett a vége, hogy egy fetrengés után 5percet pihentem az avarban. A térdemet annyira megütöttem, hogy lábra sem tudtam állni. Itt komolyan elgondolkodtam a kiálláson. Majd valami miatt továbbmentem, nem is értettem mi motivált, mert még az órámat is elhagytam. Remek, még ez is mínusz, de legalább a bringám működőképes, ha már én össze-vissza törtem magam. Ördögoldal kipipálva, de a tetején megint valami gáz. Nem forog a lábam. Bánkút előtt visszamegyek az esésem helyszínére, hátha megtalálom a VDO-mat. Hát az avarba ez nem annyira egyszerű. Újabb 5-6perc mínusz. Visszatémferegve a pályára, megláttam Bálintot. Akkor majd utolérem és segítek Neki. A sípályán frissítek, várom Balut. Haladunk együtt a törött aszfalton. Beérve terepre meglátom Szatmáry Andrist defektet javítani. Ekkor eldurran az agyam, miért vagyok ilyen szerencsétlen??? Megállok, beszélünk vagy 2percet. Nem sietek, edzek! Továbbiakban megint csak támolygok a pályán. Az aszfalton Tóth (bringásandrás) Andris ás Zorán úgy elhaladnak mellettem, hogy beállni nem tudok nekik. Teljes káosz a fejembe. Felsőtárkány felett megvan Andris, Zorán. Utolérem Bálintot. Tárkányba egyedül maradtam, de megláttam Tufi hátát. Nyomni kellett, de nagyon rosszul haladtam. Többször az járt a fejemben, hogy megállok és feltolom. Összeszedem magam, utolérem Ördög Danit, akinek óriási köszönet, nélküle nem sikerült volna elérnem a következő frissítőig. Utolérjük Tufit a lejtőn, majd kezdem kicsit jobban érezni magam. Dani lemarad, frissítőt megkapom BaluAdritól, majd irány a meredek. Lemaradok, de közben megfogom Erős Andrist. Gilitka előtt Süle Robi, majd Kiss Józsi, Drótos Andris, és Tufi is lemarad. CserGabika haverom jön velem, jól ment neki ez a verseny. Megfogjuk Horváth Attit. Bálapátnál nem frissítek, koncentrálok az előttünk álló feladatra. Katonasíroknál megvan Szalay Peti, a tetőn Sass Józsi, majd Papp Dini. Dénes nagyon jön mögöttem a lefelén, nyomni kell.

Célba érek… Abszolút 8. kategória 5. Hát nem álmaim helyezése, de ma ennyit tudtam kihozni a dologból. Úgy érzem ez volt a max. Ha jól számolom, 3. vagyok a Magyar Kupában, így ez a helyezés még jól jön az év végi elszámolásnál.

 

Linda nagyon ügyesen végignyomta a 39km-es rövidtávot. 12. lett!!! Szuper!!!

Üdv,
Buzso

Bakony Maraton I. MK

Sziasztok,

A tegnapi nap a Kelly’s Bakonyerdő Maratonon álltam rajtvonalhoz. Az elmúlt heti fáradságot „nagyjából” sikerült kipihennem. Bár ez azért nem megy olyan könnyen. Munka + edzés, nem a legoptimálisabb a lazításra:) De nem foglalkoztam a dolgokkal, próbáltam teljes mértékben az előttem álló feladatra koncentrálni. Kedden és szerdán összehoztam egy hat órás résztávos tréninget, így az ott tapasztaltak alapján bizakodóan vártam a hétvégét.

A tavalyi versenyen sajnos betegség miatt nem tudtam részt venni, de az egy évvel ezelőtti pályabejárásról emlékeztem az előttem álló terepre. Idén némi változtatás történt a nyomvonalban, de nagy mértékben nem módosult a kör. Annyira kellett figyelni, hogy az utolsó meredekekre maradjon még „kraft”! Ez a pálya igazából nem az én stílusomnak fekszik, a sok murvát és aszfaltot nem igazán szeretem, de azért nem esek kétségbe, ez a pálya, ezt kell leküzdeni:)

A rajtunk pontban 10 órakor indult. A lassú rajt után felkanyarodva, megcéloztuk az első Kőris-hegyi mászást. Rögtön az elején előre álltam, gondoltam, ha én diktálom a tempót, nagy baj nem lehet. Rákanyarodva a murvára, az első kanyarok után pillanatok alatt már csak hatan maradtunk. Hocsa, Szécsi, Süle Robi, Blazsó Marci, Táncos Gabi és én. Mivel nem mindenki vette ki a részét a vezetésből, így meg is „álltunk” és felért Tóth Andris és Szalay Peti. Kiérve az aszfaltra számítottam Marci támadására, de nem igazán szerettem volna reagálni rá, mert nincs igazán értelme. Az egyik hajtűkanyarban megpróbáltam „felugrani”, de inkább az “eszemre” hallgattam és visszaálltam az üldöző bolyba. Persze Blazsó nagy tempót hajtott, nem lett volna egyszerű vele maradnom.

Innen a Cuhá-ból kiérve szinte semmi nem történt. Jól esett a sok turista biztatása, meg is lepődtünk:) Az első meredeken Tomi leszakadt, hárman maradtunk. Tánci állt előre a második Kőrisen, nagyon jó tempót diktált, alig bírtam tartani az iramot. A csúcs előtti meredeken aztán egy kisebb támadást intéztem, csak hogy senkinek ne essen jól, meg azért fel se érjen senki:) Robi lemaradt, Gábornak kisebb technikai problémája akadt. Megkaptam Tasi Gabitól a High5 frissítőmet, és gondoltam egy merészet. Na akkor még kb. 50km!!! Bevállalom egyedül:)

Leérve az aszfaltra, Marci 2:40-re előttem, Süle Robi 1 perc körül mögöttem. Megkaptam Lincitől és BaluAdritól az Energy Source-ös izót és az Energy Gél-eket, és robogtam is tovább. Próbáltam komoly tempót hajtani a meredeken, mert ha valahol tudok időt nyerni, akkor itt van keresnivalóm. Leérve a murvára folyamatosan rövid távos sporikat láttam, így volt motiváció:) Felérve a csúcsra, jött a verseny számomra legnehezebb része. A sok aszfalt és sík, nagyon szívta az energiámat, de közben még az utolsó meredekre is kellett tartalékolni.
A Hajaghoz érve már nem volt őszinte a mosolyom, de benyomtam még egy High5 Energy Gél-t, és így sikerült abszolválnom az utolsó falakat is. Innen már csak arra kellett vigyázni, hogy épségben beérjek a célba. Abszolút 2.-ként haladtam át a célvonalon. Örültem neki, mert végre megtört az átok. A tavalyi balszerencsés maraton szezon után végre összejött a dobogó, remélem ennek lesz folytatása!

Köszönöm a sok segítséget a szponzoraimnak, akik jelen voltak a versenyen. A Boneshaker-nek a DT és Answer termékeket, és a legjobb találmányt, a Motorex kis flakonos láncolaj, ami csak 65gramm. Nagyon jól jött a patakátkelések után.

A High5 „kaják” szintén nagyban hozzájárultak a teljesítményemhez. Hat gélt és 3liter izót „pattintottam” el a 4óra alatt.

Köszi a frissítést Tasinak, Adrinak és a legnagyobb pedig Linci:)

Hétvégén Szilvás, jó lenne ha ott is szurkolnátok:)

Hajrá,
Buzso

Egy s*ggel két lovat…:))))

Sziasztok,

Először is bocsánat, hogy csak most jelentkezem, de a hétvégi II. Villapark Vértes Maraton miatt, nagyon sok dolgom volt/van, ezért vagyok egy kicsit lemaradva.

Most a versenyzésemről nem igazán tudok írni, mert a rendezésben való segítség fontosabb volt. Annyi történt csak, hogy kb. 12perc versenyzés után egy kereszteződésben meg kellett állnom… és pont:))

Inkább a rendezéssel, szervezéssel kapcsolatos teendőimet osztom meg Veletek, mert az egy kicsit érdekesebb. A történet már az októberi verseny után elkezdődött. Hosszabb és élvezhető pályát akartunk, így egy kicsit változtattunk rajta. Lemértük, teszteltük, engedélyeket szerváltunk, így megkezdődött a munka.
Aztán következett az utolsó hét, a finishbe értünk. Már a maratont megelőző vasárnap elkezdtük jelölni a pályát. Több segítség is akadt, köszi ezúton is. A hosszabbik kör jelölése a hét közepére esett és ennek nagy része rám hárult. Ezt nagyon nehéz volt összeegyeztetni az edzésekkel, így a minőségi tréning rovására ment:( Szerdán este kimentünk Feri’bá-val, Bálintal, Jocival és Petivel a pályára takarítani. Gereblyéztünk, fát vágtunk, fákat dobáltunk ki az ösvényről, 10-kor értem haza, hát nem kellett altatni. Csütörtökön aztán kiköltöztünk a Villaparkba. Lindával elkezdtem jelölni a második kör nyomvonalát. Ez annyira sikerült, hogy kb. a felénél elfogyott a szalag és a nyíl. Vissza a “bázisra”, majd Kurucz Petivel ki a pályára. Az aznapi művelet kerek 7órát vett igénybe. Iszonyatosan elfáradtam, jól esett ágyba keveredni. Péntek reggel aztán be a melóhelyre, mert aznapra sajnos nem volt szabi. Próbáltam minél “lightosabban” dolgozni, de ennek meg Zoli (the Boss) nem örül. Háromra ki is értem Gesztesre. Gyorsan lefeküdtem, próbáltam aludni/pihenni. Hat körül Petit kivittem a pályára, hogy fejezze még be, ami kimaradt. Közben elmentem Patrik barátomért, akivel a gyerek pálya végét jelöltük ki. Ez a pihenés dolog ismét nem sikerült. Közben megérkezett a hegyibringa.hu stábja is. Az alvás sajnos nem igazán akart összejönni. Feszült voltam, mert a legjobbat akartuk nyújtani!!!

És akkor el is érkeztünk a versenyig, amiről már írtam egy pár sort.
Szombaton még kint maradtunk a Villaparkba egy kis összejövetelre, de én már nagyon hulla voltam. Akkor jött ki az egész heti fáradság.

Szeretném megköszönni mindenkinek a segítségét, aki odatette magát, hogy a rendezvény sikeres legyen. Külön köszönet Rónai Ferencnek, aki nélkül most nem bringázhattatok volna ezen a remek terepen.

[A galéria nem létezik]

CityCross Szentendre

Sziasztok,

Tegnap a szentendrei CityCross versenyre voltam hivatalos. Jól szervezett versenynek ígérkezett a tavalyi véleményeket figyelembe véve, így örömmel vettem részt a derbin.
A Buda Maraton után sem lehetett lazsálni, mert négy nap és már itt is volt a szombat. Csütörtökön egy kemény résztávos edzést abszolváltam, szerdán és pénteken pedig laza átmozgató tréning volt a program.
Megérkeztünk a belvárosba, nevezés, hivatalos pályabejárás majd melegítés volt a program. Az egész pálya szinte végig macskaköves úton, emelkedőn, lejtőn, sikátorban vezetett. A 23km alatt, amit mentem az 1óra + 1kör alatt, 700méter szintkülönbséget kellett leküzdeni. Ez azt jelentette, hogy 28 meredek, és 14 tempós, nyomatós emelkedőt másztam meg. Wowwwww! Ezt még nehezítette a meleg és a kemény ellenfelek.

A verseny pontban 11 órakor rajtolt. Cser Gabi állt az élre, nagy tempót diktálva. Az első hosszú emelkedőn aztán sikerült megelőznöm. Ekkor már csak négyen maradtunk elől. Mentünk egy kört így, majd a második körben szintén a hosszú kaptatón egy kicsit el tudtam távolodni az üldözőimtől. Három-négy kört mentem még viszonylag nagy tempóban, hogy bebiztosítsam a vezető pozíciómat. A verseny felétől egy olyan „játékot játszottam”, hogy az emelkedőket próbáltam minél nagyobb tempóban leküzdeni, az átkötő szakaszokon pedig a lehető legjobban regenerálódni. Ez olyan jól sikerült, hogy még az 1óra leteltekor is fel tudtam tornászni a pulzusomat majdnem a maximum értékemig. A sebességem sem lassult jelentősen, a lankás emelkedőn is „csak”  2-3% -kal mentem lassabban az első kemény körökhöz képest.
Sok biztatást kaptam, bárhol is jártam a pályán, köszönöm szépen!!!
Gratulálok Szécsi Tomi csapattársamnak, kibéreltük a dobogó legfelső fokait!

Május 12.-én a II. Villapark Vértes Maratonon indulok edzésként, majd fontos versenyekből álló blokk következik, erre gyúrok:))

Üdv,
Buzso

Buda Maraton

Sziasztok,

Ha Május 1., akkor Buda Maraton. Szeretem ezt a versenyt, mert nem kimondottan maraton pálya és intenzitás, inkább egy hosszabb XCO derbi.
A hétvégi technikai problémám miatt, még jobban „ráfeszültem” a versenyre. Bocsánat, ha ez néhány hozzám közel álló emberen csattan, de lassan belerázódok a szezonba és megnyugszom:)

Tehát a verseny:
A rajt a szokásos lutri. 7-800 ember szinte egy vonalban, ha valami hiba történik, máris ugrott a jó helyezés. Na de ez idén sem következett be, így jó pozícióban tudtam fordulni Seti hiper-szuper járgányát megkerülve. Aztán előre álltam, és a célvonalig, meg még onnan vagy 3km-t én vezettem az óriási tömeget. Az első szelekció, mindjárt a füves réten megvolt. Itt már csak a szűk élboly tudott együtt maradni. A víkend házakhoz érve, kicsit visszavettem, hogy azért ne csak én menjek elöl. Felérve az első komolyabb meredekre, már csak négyen maradtunk. Így haladtunk az első kör nagy részében. Szilárddal felváltva vezettünk. A hosszú mászás előtt Szalontay Beni állt előre, segített nekünk, mert Ő az egy körös futamon indult.
Célvonalat elhagyva Táncos Gabi állt az élre, nagyon megnyomta az új 29-es bringájával, alig tudtuk követni. Ekkor egy kicsit rosszul esett a következő mászás, de azért nem maradtam le:)
Az ezt követő meredek aszfalt és utána  az erdei rész, mindig vízválasztó. Itt próbáltam egy nagyobb tempót menni, de sajna úgy éreztem, hogy az erő nincs velem, inkább forogtak a lábaim… de mondjuk az egész jól:) Gábor le is maradt egy kicsit, de szívós munkával nem hagyott minket eltávolodni. Próbáltam tartalékolni, mert ha felérünk, egy kis lejtő és jön a régi HHH OB pálya, ami soha nem esik jól. Számítottam rá, hogy Szilárd ott fog támadni, kellett, hogy maradjon annyi erőm, hogy Tánci ne tudjon velem jönni. Sziszkót nem is nagyon próbáltam követni, mert Ő csak annyit ment, hogy ezen a hegyen megnyerje a versenyt. Ahogy a sziklakerthez értem, a külső tányérról ismét ledobta a láncot a bringám. Meg kellett állnom, és feltenni, ami azért 185 környéki pulzusnál nem is olyan egyszerű, meg hát akkor az agyam is eldurrant:)
Gabesz megelőzött! Pont Bálint állt a meredek közepén, jól jöttek nyugtató és biztató szavai. Kiérve az erdőből, még fel kellett mászni a csúcsra. Ekkor beleadtam mindent és sikerült feltornásznom magam a második pozícióba. Innen már csak arra kellett figyelnem, hogy óvatosan a lejtőkön, és erősen az emelkedőkön:) Még a végén volt egy kis izgalom, mert egy helyen nem volt jelölés, és a kulacsomból is kifogyott a High5 nedű. Köszi a vizet a felvezető motorosnak és Anikónak, remélem Szalay Peti elől nem ittam meg az egészet:)

Köszönöm a sok segítséget Lindának, Balunak és a csapatnak. Haibike bringa szuper, DT villa mindig király. High5 nélkül meg már el sem indulok:) Köszi a fotókat is.
Következő állomás: Szombat, CityCross Szentendre… Ott találkozunk!!!

Buzso