Ózd Kupa – XCO MK IV.

Sziasztok,

Augusztus utolsó vasárnapján az ózdi bringa klub szervezésében megrendezett Magyar Kupa futamon vettem részt. Aznap utaztunk az ismételten rekkenő hőségben. A több mint három órás kocsikázás annyira nem tett jót a lábaimnak, de gondoltam majd csak megbirkózok a feladattal. A mezőny ismét nem volt teljes. Hiányzott a teljes Euro-one, és Sziszkó. Mondjuk ez engem annyira nem zavart:)
A pálya nagyon élvezetesre sikeredett. Volt benne szinte minden technikai elem. Volt olyan rész, ami igazi cross rész, de volt benne maratonos szekció is. Ennek az utóbbinak nem kimondottan örültem, mert ezeken a “maratonos” 3-4%-os részeken szoktam leszakadni Marciról:)

Na akkor a versenyről egy pár szót:
Bemelegítésem ismét nem volt a legtökéletesebb, de majd egyszer csak megtanulom, hogy kell rendesen “csinálni”. Rajtot jól kaptam el, elsőnek lőttem ki. Fenyvesi Peti nagyon megnyomta az első emelkedőt, meg is előzött. A következő murvás hosszú felfelén csak nem akart lassabban menni. Néha azon gondolkoztam, hogy mi lenne, ha kicsit visszább vennék, mert ez sok lesz. Jaaaa, a versenytávunk 7 db körből állt. Uhhhh, igaz hogy 15p. alatti köröket mentünk, de mégis az a hét, az a sok.:) Na de nem csak nekem esett rosszul a tempó. Marcinak sem volt őszinte a mosolya:) A többiek már rég leszakadtak, így nem kellett mással foglalkozni. A második kör elején Blazsó meglépett. Nem próbáltam meg Vele menni, mert ez ugye értelmetlen húzás lett volna részemről. Maradtam Petivel, akivel jó tempóban haladtunk az emelkedőn. A meredek részen előre álltam, és egy kicsit eltávolodtam. Próbáltam egy jó iramot hajtani. A lefelékben annyira nem engedtem neki. Nagyon ütött a meleg, és iszonyat poros volt a pálya. Csúszott minden egyes lejtő. Körről-körre szépen kaptam a másodperceket az előttem levőtől, és adtam a mögöttem levőknek.

A negyedik körben volt egy kisebb sz*rul lét. Itt nem is ettem, csak ittam. Vizet kértem inkább frissítésnek, mert azt jobbnak éreztem ebben a kánikulában. Folyamatosan locsoltam magam, fontos volt a hűtés.
Egyébként ezt leszámítva sok minden már nem történt. Marci nyert, én második, KisFenyőke pedig papírforma harmadik helyezést ért el. Állítólag volt egy kis izgalom az utolsó körében, de megoldotta a problémát. Gratulálok Peti, dobogón az első felnőtt évedben!!! Yeeeaahhhh:)

Hát ennyi volt a 2012.-es cross-country Magyar Kupa sorozat. Már nem sok verseny van hátra, még talán egy-kettő. Mátrán találkozunk!
Szeretném megköszönni mindenkinek a szurkolást. A frissítést a célterületen, CserG áldozatos munkáját, hogy a versenye után beállt nekem segíteni, iszonyú jó érzés. Na meg hát Lincikém, akire mindig számíthatok:) Köszi, puszi

Underworld Cup

Sziasztok,

Először is elnézést szeretnék kérni, hogy a Bükk Maraton után nem jelentkeztem. Munkahelyi elfoglaltságom miatt egy kicsit „hosszúra” sikeredett a hét. A fejembe is rendet kellett raknom, de most már úgy érzem, minden rendben. Még van 1-2 feladat a montis idényben, úgyhogy muszáj volt kicsit elbeszélgetni magammal:)
Hét közbe Bálint is meglátogatott egy délutáni edzésem során, így vele is nagyon sok mindenről tudtunk beszélni.

Az elmúlt hétre az Underworld Kupára hívott meg Fülöp Miki és a Merkapt SE, ami a Challenge sorozat következő futama volt. Szerettem volna egy jó eredménnyel meghálálni a bizalmat és a szurkolást azoknak, akik kitartanak mellettem, és bíznak bennem. Ennek hatására kicsit feszülten indult a nap, de mivel az utazás közbe nem sokat agyaltam a versenyen, így másfelé tudtam koncentrálni. A pálya a szokásos, tavalyi nyomvonal. Nagyon nehéz, és intenzív verseny, mert minden egyes lehetőséget meg kell ragadni, hogy pihenni tudjon az ember. Nyolcvan percet nem lehet végig hajtani teljes erőből max. terhelésen. Így is nagyon kivesz az emberből a sok kigyorsítás, a sok sík és a relatíve hosszú emelkedő.

Az esélyeket latolgatva 1-2 ellenféllel számoltam komolyabban, de természetesen mindenki odaérhet a végén. Ez annyira más, mint egy xco vagy maraton verseny, hogy bármi előfordulhat.

A verseny:
A rajtot jól kaptam el, én éreztem az első kaptatóhoz és a balos kanyarhoz. Ez nagyon fontos volt, mert innen kanyargósra váltott a pálya és nem igazán lehetett előzni. Folyamatosan az ellenfeleket néztem, hogy ki, mennyire tudja a tempómat követni, hol „úszik” meg, hol tudok előnyt kiharcolni. Így telt el két kör. Négyen haladtunk elől. Szalai Peti, Fenyvesi Peti, és Tóth Andris. A többiek már lőtávolon kívül voltak. Harmadik körben Szalai Peti állt előre és nagy tempóban próbálta szétzilálni a sort. A pincében nagyon szépen haladt, ügyesen vette a kanyarokat. Én itt próbáltam odafigyelve közlekedni, mert kezdett csúszóssá válni a beton. Peti nagy erőket mozgósítva haladt, folyamatosan ritmust váltott, aminek az lett a következménye, hogy Andris még korábban, Fenyvesi Peti pedig ennek hatására maradt le. Az ötödik kör környékén elkezdtem azon gondolkozni, hogy megnézem, mit bírok (és persze Szalai), megrántom a pincéből kivezető felfelét. Ezt még nem gondoltam komolyan, mert még kb. 1ó volt hátra a versenyből, és ezen a pályán 2-3mp-ek döntenek. Megindultam az emelkedőn és egy egész jó tempót tudtam hajtani. Egyébként nem ez a rész volt a vízválasztó, hanem az utána következő sík. Ha ott marad kraft, akkor akár el is szakadhatok az üldözőktől. Sikerült 4-5mp előnyt szereznem. Ezt még kevésnek éreztem, így a következő pár kört is teljes erőből kellett abszolválni. Petit láttam a kanyarokban és a földalatti részen is, nagyon utol akart érni. Látszott, hogy mindent belead. A tizedik kör környékén éreztem azt, hogy meglehet a győzelem, mikor egyre jobban el tudtam távolodni. Innen már „csak” egy egészséges tempót mentem a végéig. 80perc versenyzés után, sikerült elsőként áthaladnom a célvonalon! Szuper jó volt nyerni és az előző heti betlimet elfelejteni. Visszavágtam Petinek a tavaly elszenvedett vereségemért!:-)
Fenyőke harmadik lett, gratulálok Neki! Petinek sok sikert a hétvégi Master Maraton EB-hez, mutasd meg!

Nekem most egy versenymentes hétvége jön, de ez nem jelenti azt, hogy nem kell edzenem:) Köszönet a képekért Kimurának (www.ride4life.hu), köszi a biztatást Mindenkinek, Lindámnak a frissítést. Jó volt, hogy a szponzoraim (High5, Boneshaker – DT, VDO, MOTOREX, ANSWER) előtt tudtam nyerni és köszönöm Nekik a bizalmat!

Video a futamunkról Tamás Pista jóvoltából: http://vimeo.com/47389745
Rövid riport egy belga TV-be: http://www.nieuwsblad.be/sportwereld/cnt/DMF20120813_00256957
DigiSport-on: http://www.digisport.hu/video/10388 

Hajrá,
Buzso

Egy “Óriás” nyergében:)

Sziasztok,

A múlt heti 24 órás versenyen, és az azt megelőző héten volt szerencsém kipróbálni egy általam nem igen ismert „bringatípust”. Érdekes volt, mert mikor ránéztem… húúúú, mikor ráültem… jaaaj! Mintha a holdon ülnék, olyan magas:)
Ez a „nagykerekű”, össztelós bringa nem más, mint a Giant Anthem X29!!!Az Alpinbike jóvoltából sikerült „tesztelnem” a bicót. Nyúztam felfelé, meg nyúztam lefelé:)

Igazából most azt szeretném elmesélni, hogy mi tetszett és mi nem tetszett a bringában. Nem szeretnék kitérni, hogy a Sram váltó jól vált, meg hogy a Giant kormány kicsit nehéz, stb. Kimondottan a váz menettulajdonságaira voltam kíváncsi. Tehát…

A váz alumínium, ami miatt kicsit nehéz a súlya. Ha jól tudom 2013-ban már sorozatgyártásban is kapható lesz karbonból. Mivel én inkább cross-country beállítottságú gyerek vagyok, így nagyon fontos a mászás, és a kigyorsítás. Erre hamar rá kellett jönnöm, hogy a plusz súllyal, a nagy kerekekkel, és a kicsit bemozgó hátsó résszel egy kicsit matekosabb, mint a 9 kiló körüli 26”-os merev bringám. (A Giant 12,5 kg körül van) Ez természetesen nem szegte kedvem, majd jobban „nyomom”:)
Tapasztalatom az volt az emelkedőkön, hogy ha nagyon meredek volt a hegy, akkor iszonyat tapadt a bringa az útra. A lankásabb (3-5%-os) dózeren, aszfalton, stb. nagyon jól tudtam vele a tempót tartani. Ha egyszer belendítettem a kereket, akkor nem nagyon akart lassulni:). A problémáim inkább azokon a hegyeken kezdődtek, ahol „rugdosni” kellett a pedált, ahol még éppen külső tányéron fel lehetett menni. Ott egy kicsit hátrányba éreztem magam a sajátomhoz képest. Ezek a tulajdonságok egyébként a nagy keréknek köszönhetőek inkább, mint hogy össztelós a bringa.

Ülve tekerésnél egy kicsit „pogózik”, viszont mikor kiálltam a nyeregből akkor a pro pedal kellően bekeményítette a tagot, így csak minimális volt a hajtási veszteség.
A lejtőzést nem igazán kell részleteznem, gondoltam hogy nagy élmény lesz. Fékezni nem kellett sokat, a sziklákon és a gyökereken mindent kimozgott. Szinte átrepültem mindenen, és emellett teljesen biztonságban éreztem magam.
Nagyon jó választás volt a hétvégi rázós, füves terepre. Ülve tekerve szinte mindent kimozgott, a nagyobb kerék pedig simán vette az akadályokat.

Hogy kiknek lehet tökéletes választás ez a bringa? Szerintem maratonra szinte elengedhetetlen manapság. A gyors, xco és xce versenyekre viszont hátránynak érzem, de ez nem biztos, hogy a hátsó rugózás miatt, inkább szerintem a nagyobb kerékátmérőnek köszönhetően. De ebbe is belejátszik a plusz súly, amit némi anyagi ráfordítással még szuperebb bringává varázsolhatunk.

Ezekkel az alkatrészekkel és kiegészítőkkel versenyképesnek érzem a bringa árát. Ha könnyíteni szeretnénk, akkor a legkézenfekvőbb tuning a kerékszett, ott szerintem egy kiló mínuszt el tudunk érni!

És, hogy hol szerezhetjük be a bicót? Hát az Alpinbike-ban (www.alpinbike.hu)

Jó tekerést,
Buzso