Budapest Cross SC VII. futam

Sziasztok,

Hát ez is elment… A három hónapos cyclocross szezon a tegnapi nappal befejeződött. A Supercross sorozat záró futamára a budapesti Kánai úti lakóparkban került sor. A pályát a hegyibringa.hu stábja, élükön Danó Peti jelölte. Kicsit rizikós volt, de bejött Neki, és csak gratulálni tudok a szervezéshez.

Úgy indult az egész történet erre a futamra, hogy a harmadik helyem biztosnak látszott az összetettben, így nem kell már nagyon acsarkodnom, tudok pihenni. Ez így is történt az Országos Bajnokság után, csak hát ez a pihenés nem olyan egyszerű. Az én esetemben ez azt jelenti, hogy munka után nem kell bringára ülnöm, hanem haza tudok menni lazítani, és minél többet regenerálódni. Egyébként rá kellett jönnöm, hogy ez így nekem sokkal rosszabb, mintha végig edzettem volna a maradék két hetet. Nem tudom miért van ez, de így érzem:) Tehát pihi volt a program, de azért becsúszott egy-egy edzés is. Ezek nem voltak annyira intenzívek, inkább csak a mozgás hiányát próbáltam pótolni. Egyébként az egyik nap elmentünk Cser Gabival a Spider-be falat mászni. Ő már régóta űzi ezt a sportot télen kiegészítésként. Nekem is megtetszett, így biztos, hogy bele fogjuk építeni a felkészülésembe.

Tehát semmi magas intenzitás, semmi para, végig kell gurulni a pályán és tisztességesen befejezni a versenyt…
Szombaton Kovács Attival és Cserivel kilátogattunk a pályára, ami abban az állapotában elég érdekes volt. Az éjszaka brutál hideg időjárása miatt, kővé volt fagyva minden nyom, amit előzőleg a sporttársak már kijártak még saras állapotában. Első benyomásra igazán tetszetős volt a kör számomra. Sok kanyar, néhol csúszós nyomvonal, és nem volt benne igazán hosszú egyenes. Meg is fordult a fejemben, hogy ez még jó is lehet számomra:)
Aztán felvirradt a verseny napja. Durva hideg… A pálya reggel ugyanaz mint előző nap, így még vacilláltam, hogy esetleg monti, de ezt a rajtunk előtt fél órával elvetettem. Igazából csak egy-két rázós részen élveztem volna előnyét, az emelkedőn, az egyenesekben és a felfutásokkor biztos hátrányt jelentett volna. Egyébként a melegítésemet ismét sikerült nagyon szépen elkapkodnom, így nem is voltam igazán ráhangolódva a versenyre. De most bebizonyosodott számomra, hogy ezen mit kell változtatnom, és nem fogom ezeket a hibákat elkövetni a montiszezon alatt.

A rajtot egész jól kaptam el. Fejes mögött érkeztem a rázatóra, ahol az osztrák sporttárs majdnem fellökött, de sikerült “visszaverni”. Ez egyik kanyarban aztán megelőztem Gábort, mert nem haladt olyan tempóban ami nekem jó lett volna. Egy balos visszafordítóban viszont le kellett szállnom, ami után sajnos az egyenetlen talaj miatt balul sikeredett a felszállás és elestem. Az ötödik helyen kezdtem meg a felzárkózást, de hamar rá kellett jönnöm, hogy ez ma nem az én napom lesz. Nem forogtak kellően a lábaim, nem mentek a kigyorsítások sem. Ráadásul a kör végén az aszfaltos emelkedőn Vígh Zoli úgy haladt el mellettem, hogy reagálni sem tudtam rá. Itt bizonyosodott meg bennem, hogy csak értelmesen közlekedjek végig a futamon, semmi kockáztatás. A harmadik körben Zoli defektet kapott és ezáltal kézzel fogható közelségbe került a dobogó harmadik foka.

Ekkor Buruczki-Fejes párharc a győzelemért, előttem pedig 10mp-re az osztrák srác. Mögöttem sem volt olyan egyszerű a helyzet, mert Panyi Janó nem nagyon akarta megadni magát, de a táv felénél azért kialakult egy kisebb különbség. Az ötödik kör környékén aztán befogtam a külföldi ellenfelemet és magamhoz vettem a kezdeményezést. Az egyik kanyarban aztán sajnos ledobta a belső tányérra a láncot a bringa és ezt kihasználva ellenfelem, el is távolodott. A hetedik körben elég fáradt volt már a srác mozgása, így még rátettem egy lapáttal és sikerült a dobogó harmadik fokán befejezni a versenyt.

Egyébként a versenyen többször is megtorpantam a lánc rakoncátlankodása miatt. Hazaérve aztán kiderítettem a hibát. A tűréshatáron kívül megnyúlt a lánc. Ezzel előzőleg nem nagyon foglalkoztam, a szezon befejeztével terveztem a cserét… Hát így még aktuálisabb lett!
Így telt az utolsó cyclocross futamom. Igazából elégedett vagyok a versennyel, mert amiért jöttem azt megvalósítottam. Nem voltam csúcsformában, nem is lehettem volna ennyi edzéssel. Ezen a napon ennyi volt bennem, egy mp-el nem tudtam volna gyorsabban menni.

Nem lehetek csalódott a teljesítményemmel, mert a szezonomat viszont sikeresnek mondhatom. Megnyertem a Budapest Bajnokságot, ezüstérmes lettem az OB-n, és három bronzzal zártam a Supercross sorozatot. Azt gondolom a maximumot kihoztam a lehetőségeimből.
Most folytatódnak az edzések, de még nem teljes intenzitással. Előtérbe kerülnek az állóképességi tréningek, és három hét múlva csapatommal, az Alpinbike Team-Giant-el kilátogatunk Monaco-ba egy kis edzőtáborozásra. Addig még biztos jelentkezem, hogy hírt adjak, mi is történik velem a felkészülésem során.

És ha már vége, akkor szeretném megköszönni az Alpinbike-nak a sok segítséget, Szerelmemnek, hogy elviseli a nem egyszerű életemet, és Nektek, hogy iszonyat sokan szurkoltatok nekem a versenyeken és ez is plusz erőt adott! Remélem ezt a szokásotokat a továbbiakban sem fogjátok hanyagolni!:)

Üdvözlettel :
Buzso

Magyar Nemzeti Cyclocross Bajnokság

Sziasztok,

Ha jól emlékszem, akkor a pósteleki Karácsony-Kupán hagytam abba. A kerekegyházi Supercross futamon kicsit csalódott voltam a 4. helyezéssel, de tudtam, hogy az OB pálya fekszik nekem és akár komolyabb meglepetést is okozhatok, így hamar túllendültem a dolgon, és próbáltam a következő feladatra koncentrálni. Közben azért zajlottak az események körülöttem. Szilveszter, munkahelyváltás, edzés. Volt szerencsém egy közös tréningen részt venni a székesfehérvári Szingo SE-vel és jó volt Arany Gabival beszélgetni a kerékpársportról, a kialakult helyzetről, mit hogyan kellene megoldani… Tehát szokásos téma, de mindezt egy sokszoros Magyar Bajnokkal, megtiszteltetés:)
Na de a cyclo OB… Pénteki utazás mellett döntöttünk a csapattal, kiegészülve Dina tesókkal. Nagyon jól tettük, hogy lementünk előző nap, mert így volt időnk részletesen megismerni a pályát. Pontról-pontra kielemeztük, hogy hol milyen íven, mekkora sebességgel lehet bevenni egy-egy kanyart vagy akadályt. A pálya állagával is szerencsénk volt, mert tudtunk menni sárban is és mikor kezdett sötétedni, akkor fagyott, jeges körülmények között is tudtunk tesztelni a kört.

Este szokásos közös vacsora, majd egy kis “haverkodás” is belefért. A pihenéssel szerencsére nem volt gond, mert eléggé fáradt voltam az utóbbi napokban, így hamar sikerült elaludnom.
Na aztán reggel -8 fokra ébredtünk. Iszonyat hideg volt, alig akartam kikelni az ágyból. Korán kellett indulni, mert Dina Dani az U17-es mezőnybe indul, így hamar ki kell érni a pályára. Cser Gabival örömmel nyugtáztuk, hogy végre egy Nemzeti Bajnokság színvonalának megfelelő rajtközpont, kiszolgáló egységek, zuhanyzó és célterület várta a versenyzőket. Regisztráció rendben lezajlott, majd ki is mentünk a pályára, hogy megnézzük mit változtatott a zord időjárás. Sokkal jegesebbé, csúszósabbá vált a talaj. Még az egyenesekben is találkoztunk tükör jéggel, nem csak a kanyarokban:)
A szokásos verseny előtti “metódust” pontosan betartva sikerült is a versenyre hangolódnom, szinte az utolsó pillanatig görgőztem, így nem hűltek ki az izmaim és nem fagytam meg:)

A verseny: A rajtom szerencsére jól sikerült, Szilárd mögött érkeztem az első szűk részhez. Ez azért volt fontos, mert itt elég sokáig szűk a nyomvonal és ha egy lassabb versenyző mögé beszorul az ember, az akár végzetes is lehet. Szépen abszolválva a technikás, csúszós részt, következett a lépcsőfelfutás. Ez a rész volt az egyik kedvencem, na nem azért mert olyan könnyen ment, hanem mert nagyon sokan itt szurkoltak a versenyzőknek.Az ez után következő hosszú sík egyenesben egy egész jó tempót mentünk, már itt leszakadtak az üldözőink. A bombatölcsérekhez érve láttam, hogy Buruczki nem megy itt olyan nagy tempót, gondoltam a következő körökben itt próbálok támadni, persze ha lőtávolon belül leszek még:) A következő körben előre is álltam és próbáltam fokozni a tempót, mert közben Vígh Zoli és Szalay Peti nem voltak messze tőlünk. Le is maradtak egy kicsit, így én is megnyugodtam, ha nagy baj nem történik akkor ebből egy szép helyezés is kisülhet. A harmadik körben volt egy kis hiba az utolsó felfutásnál, így megúsztam néhány másodperccel. Sikerült ezt a távolságot tartanom, néha még közeledtem is Sziszkóra. A hetedik körben aztán Szilárd megcsúszott és át tudtam venni a vezetést. A kanyargós részen próbáltam kockáztatni, mert tudtam, hogy csak itt tudok előnyt szerezni, mert síkon sokkal erősebb nálam. A nagy tempónak meg is lett az eredménye, mert elcsúsztam és Buruczki visszaelőzött. Ismét az a távolság alakult ki köztünk, mint az előző körökben. A befutóra is így érkeztünk. Kilenc másodperccel maradtam le a dobogó legfelső fokáról.

Nem vagyok csalódott, mert én ebben az eredményben reménykedtem. Szilárd erősebb versenyző, ez volt a papírforma. Természetesen nem lettem volna csalódott egy Nemzeti színű mezzel a tarsolyomba, de talán még egyszer lesz rá esélyem:):) A bronzért Szalay Peti megelőzte Vígh Zolit, akinek voltak azért gondjai a verseny folyamán. Ötödik Fejes Gabi lett.
Csapatom, az Alpinbike Team-Giant-Endura-CsontiCar is remekül szerepelt. Cser Gé behúzta a master1-es Bajnokságot, Cseh Roni ezüst, Ördögh Dani pedig bronzot tekert. Dina Marci és Dina Dani szintén másodikok lettek futamaikban. Nagyon gratulálok mindenkinek!!! Köszönet a képekért a Fenyvesi Tamásnak (Fenyvesi Photo)!
Most egy kis pihenő jön, majd két hét múlva a tét nélküli budapesti Supercross futam. Itt már csak át kell gurulnom a célvonalon, hogy az összetett bronz az enyém legyen!!!

Végezetű engedjétek meg, hogy egy személyes véleményt leírjak a versennyel/rendezéssel/ kapcsolatban. Személy szerint nagyon örültem, hogy Békéscsabára esett a választás a 2013-as OB kapcsán. Ismerem a rendező csapatot, tudom, hogy szívvel-lélekkel teszik a dolgukat, hogy nekünk, versenyzőknek egy szavunk ne lehessen. Tapasztaltam már, hogy természetesen mindig van olyan dolog, amit lehetne jobban is csinálni, de higgyétek el, nem egyszerű. A pálya kritizálásával sem értek egyet. Szerintem ez a pálya minden idők legjobb Magyar cross pályája. Az hogy egy-két embernek nem tetszik, mert esetleg kicsit saras, meg csúszik és még néha kanyarodni is kell…Csak jelzem, ez a cyclocross.
Bocsánat, ha ezzel megsértettem valakit, de fogjuk már fel, hogy ezeket a versenyeket nekünk/értünk szervezik. Így tudunk fejlődni, az amatőröknek így biztosítanak versenyzési/szórakozási lehetőséget.

Üdvözlettel,
Buzso