Salgótarján Kupa 2013

Sziasztok,

Az elmúlt hétvégén rendezte a salgótarjáni csapat, a 2013-as XCO Magyar Kupa utolsó futamát! Szuper pálya, és kemény ellenfelek sorakoztak fel a rajtvonalnál. Nekem elég érdekesre sikeredett a verseny, de erről egy kicsit később.
A hetem nem igazán volt a legideálisabb. A 20.-a miatt kicsit átrendeződött a „menetrend”. Nem igazán tudtam edzeni a hét folyamán, bár az is igaz, hogy így az év vége felé már a motiváció is egy kicsit csillapodik:) Laza edzéseket nyomtam, nem nagyon volt gyors tréning a héten. Szombatra még egy háti motoros siklóernyőzést is beiktattam a budaörsi repülőtéren! Most volt rá alkalom, ki kellett használni. Elég laza volt az M1-es autópálya felett “forogni”:) Köszi Árpinak és Tasinak a közreműködést, nagy élmény volt.

Na és akkor a tarjáni verseny. Dina Dani és az Alpinbike Team utaztunk a derbire (köszi Péter:)) Eresztvény szuper helyszín egy montiverseny megrendezésére. A pálya nem igazán kedvez nekem, de a gyors lefelék kárpótoltak. A “kálváriám” a pályabejáráson kezdődött, mikor is elszakadt a láncom. Nem volt gond, patentszemmel megoldottam a dolgot, és még tolnom sem kellett sokat a kocsiig:) Bemelegítést követően még gurulgattam a beszólításig egy kicsit, mikor éreztem, hogy valami nincs rendben a nyeregcső környékén. Megrepedt a cső, így nem kockáztathattam, ki kell cserélni. Daninak giant-je van, így az Ő nyeregcsöve pont jó lesz. Csak ezt pont 2 perccel a rajt előtt, mikor már beszólítottak a rajtba. 15 mp-el a rajt előtt még simán állítottam a nyeregmagasságon:)

A rajtot egész jól kaptam el, Blazsó Marci mögött, a második pozícióba haladtam. Az első meredeken még egész jól éreztem magam, el is távolodtunk Marcival és Cleppe-el a többiektől. A következő hosszú emelkedőn megúsztam egy kicsit, de még látótávolságba voltak a többiek. A kör végén 20 mp-el haladtam a 3. helyen, de ekkor már éreztem, hogy valami nincs rendben. Elkezdett fájnia derekam, a térdem, a combom. Nem álltam meg a technikai zónába, mert gondoltam ha tudom tartani ezt a tempót, akkor a harmadik helyem biztos lesz a végén. Igen ám, de a szánkópályán már csak pantomineztem a meredek részeken, nem tudtam rendesen hajtani. A kör végén fel is ért Fenyvesi Peti és Meggyesi Berci. A harmadik elején már viszont megálltam, mert túl alacsony volt a nyeregpozíció. 45-50 mp-et bíbelődtem, majd egy centit emeltem az ülésen. Na akkor most jön a verseny! Ugye az első kettő nem játszik, Petit kell valahogy megfognom. Oké, csak ezen a napon elég jól haladt Neki a bringa, volt is parám, hogy nem fogom megfogni.

Másfél kör üldözés után aztán beértem, majd a pálya felénél lévő hosszú emelkedő meredek részén kicsit el is léptem KisFenyőtől. Tudtam egy kis előnyt kiharcolni, a nyeregmagasság is rendben volt, így gondoltam megválok a kőnehéz imbuszkészlettől. Ki is dobtam a frissítőbe… Egy géllel együtt…:) Remek! Pont kulacsot cseréltünk, Dani már tartotta is, csak mikor meglátta, hogy kihajítom a szerszámot, gyorsan lehajolt érte:) Mentem még egy kört “pia” nélkül, majd a következőben már simán ment minden. Innen már csak tartani kellett a tempót, és begurulni a dobogó harmadik fokára. Sajnos a különbség elég sok lett Marciéktól, de talán az történtek is közbe játszottak. Azt nem tudom miért történnek velem ilyen dolgok, de “minden valami miatt történik”!

Az Alpinbike Team-Giant-Endura-CsontiCar nagyon jól szerepelt a versenyen. Áki és Roni nyertek, Gergi és Cseri pedig harmadikok lettek. Köszi Dina Dani és Hajba Gergő segítségét a versenyen, Danika nélkül el sem tudtam volna indulni ma. Patentszem, nyeregcső… Óriási vagy:)

Hétvégén Mátra Maraton, ott nyomjuk a pedált!!!

Üdv,
Buzso

Ózd Kupa 2013

Sziasztok,

Több versenyből is választhattam az elmúlt hétvégén. Mivel inkább az XCO áll hozzám közelebb, ezért Ózdra esett a választás. Kicsit sajnáltam, hogy se Marci, se Szilárd nem jött el, de kaptam egy komoly ellenfelet. A Belga srác most költözött Mo.-ra, így fogunk még találkozni Vele:)

Tavaly már versenyeztem itt, akkor sem esett jól, de az XCO akkor jó, ha nem esik jólJ Folyamatos emelkedő, lejtő váltogatja egymást így egy métert nem lehetett pihenni. A meleg sem könnyítette meg a helyzetet, 35fok környékét karcolgatta a mutató!

A verseny:
A rajt után KisFenyő, majd Erdélyi Attila húzta a sort, de ez még nem esett annyira rosszul. A második körben előre álltam, csak Wouter Cleppe jött velem. Meghúzta a következő emelkedőt, kicsit meg is úsztam. Innen néhány másodperccel lemaradva követtem. Körről-körre minimálisan növekedett a távolság köztünk. Az utolsó, hetedik körben már annyira nem voltam fitt, ez a köröm nem is sikerült valami fényesen. Bő két perccel lettem második, de aminek örültem, hogy a többiek tisztes távolból követtek csak.

A verseny nagyon jól szervezett, a pálya brutál nehéz volt, 1:30ó kőkemény meló!
Elég jó „sorral” utaztam a versenyre, Dina család (Marci/Dani) 1., Hajba Gergő 3. kategóriájukban. Köszi a szupportot a Dina szülőknek:) Képeket Zudor Imi készítette!

Hajrá,
Buzso

Underworld Cup 2013

Sziasztok,

A hétvégén a  budapesti Underworld Kupán versenyeztem. A helyszín a Merkapt sportpálya, a föld alatti rész pedig a sörgyár pincerendszere. Ez volt a harmadik alkalom, hogy indultam a UW-ön. Szeretem ezt a versenyt, mert iszonyat intenzív, sok kört kell menni, ami a nézőknek látványos  és nem mellesleg szuper a rendezés.

Két évvel ezelőtt ezüstérmes lettem, tavaly pedig sikerült nyernem, így győzelmi reményekkel szálltam harcba. Mivel idén nem volt licences kategória, így mindenki a saját korosztályában volt kénytelen indulni. Izgalmasabb lett volna ha a Fenyvesi-Meggyesi-Szalontay trióval együtt megyünk, de így is nagy volt a harc a kategóriában. Meg is beszéltük Cser Gabival a taktikát. Nem volt nehéz kiagyalnunk, mert “papíron” a mi sorunk volt a legerősebb. Annyi volt a lényeg, hogy folyamatos megindulásokkal megpróbálunk minél több ellenféltől megválni, majd egymást segítve haladni a célig.

Ez már az első körben bejött, ketten fordultunk a célegyenesre. A harmadik körben éreztem, hogy Cserinek kicsit gyors a tempó. Szólt is az egyik visszafordítóban, hogy mennyek a saját tempómba. Innen megkezdődtek a lekörözések is. Ez adott némi izgalmat. Mindenki nagyon kedves volt, elengedett szó nélkül, sőt szinte mindenkitől kaptam néhány kedves szót vagy biztatást. Bár nem is voltam “agresszív”, ha valakit utolértem a pincében vagy a rámpán, szépen legurultam mögötte, nem zavartam a versenyzését. Volt is ujjongás, mikor az egyik versenyző mögött első keréken gurulva érkeztem a pince bejáratához:)
Kiegyensúlyozott versenyzéssel, és szép élményekkel gurultam át a célvonalon… végre győztesként! Igen, már kicsit rosszul éreztem magam, hogy a szezon eleje óta nem nyertem versenyt, de most megtört az átok:)

Lincim szülinapi ajándékként kapott egy defektet és egy esést, ami következtében olyan sebesüléseket szerzett, hogy az egy horror filmbe is beillett volna:)
Jaaa, a dobogón CserGé 2., Tóth “Drótos” Andris 3. lett!

Nagyon köszönöm Mindenkinek a szurkolást, iszonyat jó mikor a nevemet hallom a pálya széléről. Köszi Fülöp Mikinek és csapatának a versenyzési lehetőséget, Ádám meg ma sem volt “normális”:)
A  fotókat Káldi Tomi készítette. Volt még egy meglepetés Cserinek és nekem is. Rupert Gyuszi barátom egy videót készített rólunk, amit Ti is megnézhettek itt:
http://www.youtube.com/watch?v=f0pcPgk0MqE&feature=youtu.be

Szép napot,
Buzso

Bükk Maraton

Sziasztok,

Arra gondoltam, hogy ez most nem egy kimondottan versenybeszámoló lesz. Kicsit uncsi már ez a sok, “harmadik helyen mentem, majd megelőztek, majd vissza, aztán meg vége lett a versenynek” típusú írás. Mivel feladni kényszerültem a Bükk-öt, így nincs is kedvem sokat írni róla, inkább azt osztom meg veletek, hogy mi történt velem az elmúlt két hétben.
A Gerecse Maraton után kicsit csalódott voltam. A technikai hiba miatt és a rosszindulatú emberek miatt egyaránt. Több fórumot és facebook bejegyzést olvasva kicsit elkeseredtem. Hogy jön ahhoz bárki is, hogy egy mindenki által látott helyen egyáltalán leírja a nevem, és az meg főleg felháborított, hogy szóvá tegye, hogy én milyen ember vagyok, hogy nem indultam el az XCO Országos Bajnokságon! Nem szeretnék magyarázkodni, de hozzá kell szólnom a “témához”.
Kedves név nélküli fórumozó(k): Nem tudom tudod-e, hogy ezt a sportot én munka mellett, pusztán a saját magam szórakoztatása miatt csinálom, tehát AMATŐR vagyok! Az, hogy 32 évesen az ELIT kategóriában versenyzem, az azért van mert úgy gondolom nem tehetem meg azt a szponzoraimmal, akiktől kerékpárt, táplálékkiegészítőt, kompressziós ruházatot és egyéb termékeket kapok, hogy a “saját” kategóriámba versenyezzek. Ezzel nem a Master1-eseket szeretném megbántani, sőt… Azt gondolom, hogy ha a 30 fölötti kategória első 10 helyezettje ELIT-ben versenyezne, sokkal keményebb lenne a versengés! Had döntsem el én, hogy milyen versenyen veszek részt… kérlek! Ráadásul a Gerecse Maraton szervezésében elég nagy részben benne vagyok, tehát még “hivatalból” is részt kell vennem rajta. Az meg már csak a hab a tortán, hogy egy amatőr versenyen nagyobb a díjazás, mint egy “profi” versenyen! Jaaaa, a költségekbe pedig ne menjünk bele.
Ennyit szerettem volna hozzáfűzni a történethez, részemről lezárva!

Na de térjünk vissza az elmúlt időszakhoz. Az első héten megvolt a szokásos Temesi-Bacsek-Búr edzésnap, ami kiegészült Cser Gabival. Hosszú-hegy, Pilis-tető… nem az én terepem, vagy túl erősek a srácok?:) A hét további részében gyerekedzés és technikai edzés vezénylése volt a feladat.

Közben a szabadságok miatt az Alpinbike-ban is elég sok időt töltöttem. Nem unatkoztam:)  A hétvégén leugrottunk Táncos Gabiékhoz Kenesére. Nagyon jó volt már találkozni Velük, rég beszéltünk. Strandolásé és a pihenésé volt a főszerep a két napban. A Bükk hetében ismét a szokásos menetrend. Kedden terepedzés, most Danival kiegészülve. Szerdán gondoltam megyek egy hosszabbat. Kétszáz kili lett a nap vége, természetesen ez aszfalton. A hét további részében már csak könnyed tekerések, munkába kerózás volt a program.
Na és a verseny:
A szokásos nyomvonalon zajlott az idei Bükk Marci. Ez részben jó, mert nem kell különösebb számolgatás, hogy merre megy a pálya, milyen hosszú az emelkedő, frissítés kiszámolása, stb…Részben már kicsit unalmas számomra az országúti pálya, de ez van, mindenkinek ugyanaz a kör:)
Rajtot követően Victor húzta meg a sort, majd Fejes Gabi, aki szépen el is tempózott előlünk. A hegy felénél Blazsó Marci indított, amire csak Sziszkó és én tudtunk reagálni. Marci nagyon erős tempóban haladt, így én nem is próbáltam követni egy idő után. Szilárddal maradtunk a 3.-4. helyen.

Így mentünk az Ördög-oldalig. Itt egy szusszanásnyi előnyt szereztem, amit szépen tudtam is tartani a hatvanas kör végéig. A rajt-cél központtól egy kilométerre aztán sziszegés. Kivágta egy szikla a külsőmet. Nem aggódtam, mert valaki csak felajánlja a kerekét, hogy be tudjam fejezni a versenyt. Én természetesen a reggeli sietségben otthon hagytam a cserekerekemet:(
Visszaérve a technikai zónába kérdezgettem, hogy van-e valakinél kerék. Akkor természetesen 26′-os bringával volt mindenki. Tufi már vette is ki a hátsó kerekét, mikor rájöttünk, hogy az övé átütős… Pech… Innen már nem volt visszaút, letéptem a rajtszámomat, és feladtam a küzdelmet.
Sajnálom, mert bár nem haladt úgy, ahogy azt én elképzeltem volna, de az abszolút 3.hely-ről kiállni nem jó élmény!
Azért volt egy kis öröm is. A szombati Titán-kupán Dreiszker Barna tanítványom ezüstérmes lett!!! Wowwww, hajrá Barna:)

Köszönöm a frissítő csapatnak, Alpinbike-nak a rengeteg segítséget, High5-nak az energiát, a CEP-nek a szuper kompressziós ruhákat!
Legközelebb Underworld, ott találkozunk!!!

Hajrá,
Buzso